Tévhitek a parkettalakkokról

parkettázás

Parkettásként éves szinten nagyjából 200 megrendelőnél fordulok meg, és ezen találkozók alkalmával sokszor ismételt tévhiteket hallok a parkettalakkokkal kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy itt az ideje tisztázni ezeket az információkat és egy kicsit mélyebben megismerni a parkettalakkok valódi tulajdonságait.

Az idősebb korosztálytól gyakran megkapom, hogy valami jó kemény kétkomponensű oldószeres lakkot használjon mester úr. Az első dolog, amit fontos tudnunk, hogy fejlett nyugati országokban kb. 10 évvel ezelőtt betiltották az összes oldószeres terméket, mivel ezek az anyagok óriási terhelést jelentenek a környezetre és az emberekre egyaránt. Ezek a termékek megkötött állapotban is ontják környezetükbe a mérgüket. Ha a felhasználók tartósan kapcsolatba kerülnek ezekkel az oldószerekkel, ennek következménye lehet az idő előtt romló-hulló fogak, idegrendszeri megbetegedések, máj- és vese elégtelenség, valamint a rák kialakulása. Ezek valljuk be, nem hangzanak valami jól. Ilyenkor szoktam megkérdezni a tisztelt megrendelőtől, hogy hallott e már a Vilupál nevezetű parketta lakkról? Ez a termék azon kevés termékek körébe tartozott, amit a szocializmus idejében betiltottak, de sajnálatos módon napjainkban még mindig sok ilyen anyaggal kezelt parketta van a magyar otthonokban. Nem volt ritka, hogy az ezzel dolgozó szaki belehalt a munkába, olyannyira káros volt. A fentieket figyelembe véve például Németország 2006-ben betiltatta az oldószeres termékek használatát.

És hogy ez miért fontos? Az oldószeres technológiák elavultak, így a gyártók nem fordítanak óriási összegeket fejlesztésre, valamint a kutatásra, sőt mondhatni, hogy szinte egyáltalán nem is fejlesztik ezeket. Hiszen világossá vált a gyártók előtt is, hogy nincs jövője. A vizesbázisú terméknél ez pont fordítva van. Mivel ezeknél a termékeknél az egész világ felvevő piac lehet, és tudtommal nincs sehol, semelyik országban korlátozva a forgalmazásuk, ezért a víz alapú termékek egyre népszerűbbek, ezen oknál fogva a gyártók is folyamatosan fejlesztik őket.

El is érkeztünk egy újabb érdekes kérdéshez, amit sokszor szoktam megrendelők szájából hallani: „De hát a vizes lakkok gyengék és rossz minőségűek.”

Bizton állíthatom, hogy ez nem igaz. Itt fontos tisztázni, hogy minden terméknél -legyen szó telefonról, autóról, ruháról, vagy akár élelmiszerről-, különböző árkategóriák vannak a piacon. Az egyes termékek közti árkülönbség nem véletlen. Telefont lehet kapni 5000 Ft-ért és lehet vásárolni 1000000 Ft-ért is. Nyilván az olcsóbb nem fog annyit tudni, mint a drágább modell és ez a fajta differencia ugyanúgy megvan az építőipari termékeknél is. Legtöbbször, ha oldószeres termék kerül felhasználásra, akkor az kétkomponensű (azaz intézményi minősítésnek megfelelő, de erről majd kicsit lejjebb fogok beszélni), viszont ha vizes bázisú parketta lakkról beszélünk, akkor az esetek zömében egykomponensűt használnak, akár intézményekben is (gyakran találkozok ilyen problémával is). És itt az első ellentmondás a két terméket nézve. Oldószeres lakkból vegyünk jobbat, mert az erős, a vizes bázisúból meg egykomponensűt, mert az gyenge és rossz minőségű. A két terméket akkor lehetne valósan összehasonlítani, ha az egykomponensűt az egykomponensűvel, a kétkomponensűt a kétkomponensűvel hasonlítjuk össze.

Az egykomponensű oldószeres lakkok kopásállósága szinte elégtelen, ezért nem is alkalmazzák a parkettások. Olyannyira nem, hogy egyes parketta boltokban kivezetésre is került ez a termék, mert eladhatatlan. Ezek a lakkok szemmel láthatóan, rendkívül gyorsan kopnak, elveszítik a fényüket elég hamar. A vizes bázisú lakkokból sok egykomponensű lakk létezik, a „hálószoba minőségűektől” egészen a kisebb forgalmú irodákba megfelelőkig. A kétkomponensű lakkoknál sincs ez másképp, viszont amiről még érdemes beszélni, az nem más, mint az árkülönbözet. Ilyenkor rögtön megértjük sok ember gondolkodását. Ha egy jobb minőségű kétkomponensű oldószeres lakkot nézünk, annak az ára 10 literes kiszerelésben 28000 Ft, ha egy jobb minőségű vizesbázisú kétkomponensű lakkot veszünk, ami valóban környezetbarát, annak 5 literes kiszerelése akár 55000 Ft is lehet.

Tehát nem a vizes lakk rossz, csak az ára más, valóban drágább. Viszont azt ne felejtsük el, hogy amikor az otthonunkat felújítjuk, vagy építtetjük, akkor mindig hosszútávú befektetésként tekintünk rá és ebben az esetben nagyonis megtérülő befektetés a környezetbarát megoldást választanunk. Szerintem az egészségünk bőven megér ekkora ráfordítást.

A fentiekben említettem, hogy a kétkomponensű oldószeres parkettalakkok megfelelnének a közintézményekbe is, viszont sokan elfelejtik, hogy a hatályos jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy oldószeres terméket alkalmazzunk közintézményekben pontosan a bizonyított egészségkárosító tulajdonságai miatt. Ennek ellenére sokszor próbálnak rávenni minket ilyen-olyan szervezetek, hogy az olcsósága miatt oldószeres termékkel legyen felújítva egy közintézmény. Nem ritka esetekben akár egy iskola vagy egy óvoda termeinek parkettája. Ennek egyszer és mindenkorra véget kell vetni véleményem szerint.

Úgy gondolom, hogy ne az ár legyen döntő a felújítások során, hanem a műszaki tartalom, hiszen attól lesz egy munka megfelelően elvégezve, ha az oda való anyagokat követelik meg és nem a nyomott árakat. Az olcsó, és jó nagyon ritkán jár kéz a kézben.

Egy dolog, amiről még nem esett szó, az pedig a kopásállóság. Ha egy lakásba, vagy egy közintézménybe kiválasztunk egy oda való anyagot, az önmagában még kevés. A parkettázás során a lakkozásra több módszer is ismert, az úgynevezett spaklival való lakkozás, a teddy hengerrel vagy applikátorral való lakkozás. Ezekből az elsőről szeretnék pár szót mondani. Amikor a megrendelő megkérdezi a mestert, hogy hányszor lesz lakkozva a felület, sokszor hangzatos válaszokat kap a megrendelő, hogy csókolom 4-szer, 5-ször, 6-szor. Ezek szépen csengő válaszok, amire a laikus megnyugszik, és elhiszi, hogy fú ez most nagyon le lesz lakkozva. Sajnos ez nem így van az esetek legnagyobb százalékában. Ezen válaszok mögött mindig az úgynevezett lakkozó spakli van. Ha ezzel az eszközzel visszük fel a lakkot, akkor az egy vékony filmréteget hagy a felületen, tulajdonképpen ezzel az eszközzel 50 nm felület fél liter/1réteg lakkal lelakkozható. Ezzel csak az a probléma, hogy a gyártók úgy adják meg a kopásállóságát a lakkoknak, hogy egy adott rétegvastagságot fel KELL vinni a felületre. Ez 10nm/1liter/1réteg mennyiséget takar az esetek túlnyomó részében, tehát több lehet, de kevesebb semmiképpen nem, hiszen az az adott termék csak ebben az esetben fogja tudni a kívánt kopásállóságot. Ezt a mennyiséget Teddy hengerrel, vagy applikátorral lehet csak felvinni a felületre. Persze vannak olyan anyagok is, amiket csak spaklival lehet felhordani, ilyen például a fugatömítő anyag, vagy az úgynevezett gél (egy speciális lakkemulzióból képzett zselé), illetve bizonyos speciális alapozók, de ezeknél is az az ajánlott, hogy 1-3 rétegben kell felvinni spaklival az anyagot.

Ezek után csak teddy vagy applikátor jöhet szóba, mint lakkozó szerszám. Ami egy jó rétegrendet jelent, az 1 teddy hengerrel felhordott alapozó, és 2 réteg teddy hengerrel felhordott parkettalakk. Ez a mennyiség már elég ahhoz, hogy a parkettánk 10 éven keresztül a kívánt fényében ragyogjon. Jut eszembe a fény. A lakkok 3 fő fényességi fokra oszthatóak: a matt, selyemfényű, és magas fényű. Szinte mindegyik lakk megtalálható ebben a 3 fő fényességi fokban. Amit viszont fontos tisztáznunk, hogy a fényességnek semmi köze sincs a kopásállósághoz! Ezek olyan adalékok a lakkokban, ami csak a megjelenését fogja meghatározni annak az adott terméknek, az alapkeverék minden esetben ugyan az. Mostanában léteznek bizonyos termékek, amik elérhetőek szuper matt fényességben is, ezek hívják Naturale felületeknek.

Tehát összegezve a leírtakat, mindig legyünk gyanakvóak, ha a lakkozásra szánt anyag túlságosan olcsó a többi lakkhoz képest, vagy olyan árajánlatot kapunk egy csiszolás-lakkozásra, amely feltűnően „kedvező” a többi ajánlathoz képest. Ebben az esetben MINDIG az anyag lesz kispórolva a megrendelt munkából.

Tetszett a cikk? Oszd meg!

Megosztás itt: facebook
Facebook

Ezeket olvastad már?